Pro: Rebellion Against ‘The Man’

Source: PCworld

Thinking about being a rebel and adding unapproved third-party apps to your iPhone? Make sure you know what the risks are first.

Thinking about being a rebel and adding unapproved third-party apps to your iPhone? Make sure you know what the risks are first.

iPhone “jailbreaking” has been a hot topic since Apple released its smartphone more than two years ago. While the amazing little device does indeed have applications for “just about everything,” Apple’s sometimes arbitrary or self-serving rejections of apps such as Google Voice has turned more people on to the idea of freeing themselves from dependence on Apple for these resources (and also, in some cases, from AT&T for a network signal).

A collective of hackers known as the iPhone Dev-Team publishes easy-to-use, cross-platform tools that allow you to install third-party apps on your iPhone that Applewon’t admit into its App Store.

For the moment, however, the legality of jailbreaking is in question. The Dev-Team offers its free tools without any proprietary code so as not to violate copyright laws. But Apple recently filed a statement arguing that jailbreaking constitutes copyright infringement because it incorporates a modified version of Apple’s bootloader, the software that loads the main operating system.

Some jailbreakers are mostly interested in using their iPhones on a network other than AT&T’s. Using a different network with your iPhone may get you better coverage, save some money on your data plan, or help when you’re traveling overseas, but don’t expect any tech support from Apple or AT&T. Unlike jailbreaking limited to loading third-party apps, jumping to a different network is not completely reversible, because of the changes it makes to the phone’s baseband (modem firmware). The legality of this kind of jailbreak is even more questionable.

Suppose you’re interested in a relatively simple jailbreak to experience third-party apps. This has some definite advantages, but some cautions to consider as well.

Apple argues that by keeping firm control over the hardware that runs its software, it’s able to maintain quality and a consistent experience. But with all the App Store rejections, limitations on software developers, and usage restrictions (MMS is here finally, but where is tethering?), some people feel constrained by what the iPhone can’t do. Apple has been very clear that it isn’t happy with iPhone hacking, so if you’re the kind of person who likes to rush out of the electronics store without letting the security guard check your receipt, you may find a rebellious thrill in jailbreaking.

Pro: Third-Party Apps Galore

Cydia and its newer, lighter competitor Icy are the unofficial app stores available only to jailbreakers. In these stores, you’ll find hundreds of terrific apps that have been rejected from the App Store for providing features that Apple would rather you not have. Examples? Cycorder is a camera app that enables video-recording on pre-3GS iPhones; PDANet allows tethering of your 3G connection to your laptop; and GVMobile is an app for the Google Voice service. Plus, you can still get free and paid apps from the official App Store, so jailbreakers get the best of both worlds.

Pro: Total UI Customization

The iPhone’s user interface is excellent, but there is just something cool in giving your phone a Snow Leopard facelift. Or making your home screen look like a vending machine. Jailbreaking lets you do that, and much more. With the Winterboard app, you can install any of the vast number of skins available. Jailbreaking also lets you install systemwide add-ons such as SBSettings, which enables quick access to your system settings from within any app. You can even add a fifth icon to the dock at the bottom of all iPhone screens or change system sounds (like adding some new text message tones to the scant built-in set of six). The list goes on and on.

Con: Beware of the Rickroll

Unless you’re a big Rick Astley fan, you’re probably not going to want him plastered on your jailbroken iPhone. Jailbroken iPhones in Australia were reportedly infected by a worm that only replaces the device’s background wallpaper with an image of 80s one-hit wonder Rick Astley. The worm, dubbed ikee, only affects jailbroken iPhones running the SSH app with the default password. While the worm is fairly harmless and seems to only be limited to jailbroken phones in Australia, malicious variants of ikee could soon follow.

Con: Bye-Bye, Warranty

Sad, but true: Jailbreaking voids your warranty. If you experience hardware problems with your jailbroken iPhone, don’t expect any help from Apple. But you can probably get around that limitation. If you use iTunes to restore a clean version of the iPhone software (not one from a backup), Apple will never know you had previously jailbroken your phone.

Con: Updates Can Break Jailbreaks

If you’re the kind of person who waits in line to buy the latest and greatest Apple hardware, or you worry about the security implications of not installing a new software update, jailbreaking may not be for you. If you install an update on your hacked iPhone, it will likely negate your jailbreak, meaning your phone will still function normally, but all your jailbreak apps and plug-ins will be erased. Although the Dev-Team generally puts out new tools within a week or two after new software is released, you won’t be rocking the shiny new features on launch date.

Con: Increased Instability

Every operating system is prone to crashing every once in a while, and the iPhone OS is no exception. Throw some unofficial, hacker-originated software into the mix and you might experience more crashes. Also, any add-on or UI mod you install could slow down your iPhone.

Con: Security-Breach Risk

Jailbreaking may open up root file-system access, which makes it possible for users to unwittingly do serious damage. For example, if you decide to install openSSH (to allow wireless data transfer between your phone and your computer) and forget to change the default root password, your entire file system could be open to others on the same network, and your personal data could be at risk.

Con: Fear of the Brick

While the Dev-Team has generally done an adequate job of testing its tools prior to release, cases of users “bricking” their iPhones in the jailbreak process have been known to occur. The jailbreaking tools are as user-friendly and safe as they have ever been, but you should realize that jailbreaking comes with someinherent risks. If you love your iPhone and don’t want to gamble the hundreds of dollars it may cost to replace it, jailbreaking may not be your best option.

 

Forrás: INDEX.hu

Elkészült a Google Dashboard portál, ahol a regisztrált felhasználók ellenőrizhetik, hogy mit tud róluk a keresőcég. A keresés előzményeiből kitörölhetők a kínos bejegyzések.

Eddig 15826-szor használtam bejelentkezve a Google keresőjét. 2006 január 30-án délután fél ötkor a DVB-T technológiáról akartam többet megtudni, ez az egyik legelső adat rólam. A legkínosabb keresésemet úgysem fogom nyilvánosságra hozni, legyen elég az, hogy 2009. október 30-án reggel 9 óra 7 perckor a Lady Gaga szavakat ütöttem be a brózer keresőjébe.

A Google algoritmusai nyilván azt számolgatják éppen, hogy mikor kell majd elém dobni egy hirdetést a művésznő legújabb albumáról, de sajnos ez a legkevésbé sem fog érdekelni, mert csak a Google zenekeresőjét teszteltem Gagával.

Ezeket az adatokat akkor tudja elmenteni a Google, ha a regisztrált felhasználó a böngészőben belép valamelyik szolgáltatásába, mondjuk a Gmailbe, és eközben kereséseket indít. Egy paranoiás kollégámnál például egyetlen lementett webkeresés sincs, mert a Gmailt levelezőprogrammal használja, és soha nem jelentkezik be a Google szolgáltatásaiba.

// <![CDATA[//

// <![CDATA[// // <![CDATA[//

hirdetés

&amp;lt;SCRIPT language=’JavaScript1.1′ SRC=”http://ad.hu.doubleclick.net/adj/N1883.kirowski.index.hu/B4012089.2;abr=!ie;sz=310×232;ord=1257777838?”&amp;gt; &amp;lt;/SCRIPT&amp;gt; &amp;lt;NOSCRIPT&amp;gt; &amp;lt;A HREF=”http://ad.hu.doubleclick.net/jump/N1883.kirowski.index.hu/B4012089.2;abr=!ie4;abr=!ie5;sz=310×232;ord=1257777838?”&amp;gt; &amp;lt;IMG SRC=”http://ad.hu.doubleclick.net/ad/N1883.kirowski.index.hu/B4012089.2;abr=!ie4;abr=!ie5;sz=310×232;ord=1257777838?” BORDER=0 WIDTH=310 HEIGHT=232 ALT=”Kattintson ide!”&amp;gt;&amp;lt;/A&amp;gt; &amp;lt;/NOSCRIPT&amp;gt;

Jó hír, hogy a Google Dashboard felületén egy kattintással kitörölhető az összes előzmény, de aki bízik a keresőcégben, kiválogathatja a legkínosabb bejegyzéseket.

Nem csak a kereséseket jegyzi meg a Google. Azt is tudja, hogy március 5-én egy Nokia E51-re, június 17-én egy iPhone-ra szinkronizáltam át az 511 névjegyemet, és hogy közülük csak 17 ismerősömmel csevegek a Google Talkon. Itt az idő, hogy egy kicsit reklámozzák nekem a Talkot, hátha jobban rákattanok.

Félelmetes.

Eddig is sejtettem, hogy a Google sokat tud rólam, de egészen hátborzongató látni a tizenötezer bejegyzést, ami az online életem három évének viszonylag pontosan lenyomata. Ezek az adatok utalhatnak a személyiségemre, a munkámra, az érdeklődésemre. Ha az iWiwnek, Facebooknak, vagy az MSN-nek lenne ilyen weboldala, azon valószínűleg hasonló adatokat találnánk.

Bátor és korrekt a Google, hogy a felhasználók kezébe adja a róluk készült adatokat, és megengedi, hogy az emberek megvédhessék a magánszférájukat és a személyes adataikat.

Forrás: ITcafé

A kártékony program valószínűleg egyelőre csak az ausztrál hálózatokon terjed.

A múlt hét elején egy holland hacker borzolta az iPhone-tulajdonosok idegeit, aki az úgynevezett jailbreakelt telefonokon keresett nyitott portokat, s ha talált ilyet, akkor szövegesen figyelmeztette a tulajdonost a sebezhetőségre, egyben öt euró ellenében felajánlotta segítségét. (A jailbreakelés annyit jelent, hogy egy eljárás segítségével futtathatóak lesznek az Apple által jóvá nem hagyott szoftverek is a készüléken, ám ez azzal jár, hogy megnyílik az iPhone SSH-portja, ahol egy ismert, alapértelmezett jelszó van beállítva. Bővebben a Buhera Blogon.)

Az F-Secure viszont tegnap jelezte, hogy egy ikee nevű hacker, ugyancsak a jailbreak következményeit kihasználva, elindította útjára a saját magáról elnevezett férget, mely az iPhone esetében az első ilyen típusú káros program. A PC World értesülései szerint Asley Townsnak hívják a 21 éves kísérletező kedvű, jelenleg munkanélküli programozót, aki múlt szerdán a holland példán felbuzdulva írta meg féreg kódját. Az ikee-val készült interjú szerint a srácot a „kíváncsiság” vezette, amikor Ausztráliában ráengedte a hálózatra szoftverét: tudni szerette volna, hány védtelen, alapértelmezett jelszóval ellátott készüléket talál. A féreg feltelepülve egyébként lecseréli a háttérképet Rick Astley fotójára, illetve „önvédelemből” lezárja az SSH-portot. (Bővebben a Buhera Blogon.)

Arról még nincsenek biztos információk, hogy a fertőzés kijutott-e Ausztráliából, de az érintett iPhone-tulajdonosok jól teszik, ha megváltoztatják a rootjelszót.

Forrás: ITcafé

Lapértesülések szerint a szolgáltatás kitalálói fogják visszavásárolni az Ebay üzletágát. Cserébe a pereket visszavonják.

A végéhez közeledik a Skype-ért folytatott háború – írja a New York Times. A lap az ügyet közelről ismerő forrásoktól úgy értesült, hogy a népszerű VoIP- és üzenetküldő alkalmazást kitaláló duó végül el fogja érni, amit a zsarolásként is felfogható licencperrel el akart érni: ismét tulajdonrészt szereznek a vállalkozásban. A jogvitát lezáró megállapodást már a héten bejelenthetik.

A felek „optimisták a megegyezéssel kapcsolatban” – állította az egyik, neve elhallgatását kérő forrás. Aki szerint egy olyan megoldás formálódik, amelyben a Skype-ot létrehozó, majd 2005-ben az eBaynek eladó Niklas Zennström és Janus Friis újra „jelentős tulajdonrészt” szerez a vállalatban, feltehetően úgy, hogy az üzletágért 1,9 milliárd dollár készpénzt és 125 millió dollárnyi adósságpapírt megajánló magánbefektetői csoportból kigolyózzák a londoni Index Venturest. Ennek egyik partnere és tanácsadója az a Michelangelo Volpi, aki korábban a szintén a Zennström és Friis által gründolt Joost internetes tévé vezetője volt.

A részletek egyelőre nem világosak, így azt sem lehet tudni, hogy a Skype-alapítók mekkora részesedéshez jutnak majd, bár a New York Times forrásai szerint legalább egy poszt az övék lesz a cég igazgatótanácsában. A megegyezés feltétele az eBay és a felvásárlási ajánlatot benyújtó befektetői csoport elleni perek visszavonása.

Maguknak akarták

Jól értesült források szerint Zennström és Friis az év elején vissza szerették volna vásárolni a Skype-ot az Ebaytől – mely 2005-ben 3,1 milliárd dollárt fizetett a vállalkozásért –, és magántőke-társaságok bevonásával igyekeztek előteremteni a pénzt az ügylethez. Az aukciósház azonban nem fogadta el az ajánlatukat, amiben szerepe lehetett annak is, hogy az Ebay menedzsmentje nem ápol baráti viszonyt a duóval.

Az elutasítást követően a Skype-alapítók támadásba lendültek. Mint kiderült: a skandináv páros a Skype 2003-as elindítása előtt két évvel gründolt egy másik vállalkozást, amelybe kimentette a szintén általuk kitalált KaZaA és a későbbi Skype alapját adó peer-to-peer technológiát, és a mai napig ez a cég, a Joltid Ltd. rendelkezik a protokoll szabadalmaival és jogaival. Az Ebay is a Joltidtól licencelte a megoldást.

Mindenáron

Márciusban a Joltid váratlanul szerződésszegéssel vádolta meg az aukciósházat, és erre hivatkozva felmondta a licencszerződést. A huzavona akkor odáig fajult, hogy a felek az Egyesült Királyságban bíróság elé vitték az ügyet, amelynek tárgyalását 2010 júniusára tűzték ki. Szeptember elején aztán az Ebay bejelentette, hogy a Skype többségi tulajdonrészét eladja egy magánbefektetői csoportnak, mire Zennström és Friis az új tulajdonosaspiránsokra iskiterjesztette a pert, hogy meghiúsítsa az akvizíciót. A párost különösképpen felbőszítette, hogy a vevőnek jelentkező befektetői csoport élén a Joosttól menesztett Volpi áll, aki jól ismerhette a Skype kivásárlására vonatkozó terveiket.

A küszöbön álló megegyezésről szóló híradást sem az Ebay, sem Zennström és Friis nem akarta kommentálni.

Aranyból forint

Forrás: INDEX.hu

Pár éve még csak kis színes érdekesség volt, hogy egyes játékok rajongói képesek valódi pénzt kiadni azért, hogy ne a játékban kelljen összegyűjtögetniük a virtuális fizetőeszközt, csak az előnyeit élvezzék. Aztán jött a World of Warcraft diadalmenete meg az online játékok ázsiai forradalma, és ma már mértéktartó becslések szerint is legalább négyszázezer ember dolgozik a goldfarming iparágban, és évi ötszázmillió valódi, kézzel fogható dollárért cserélnek gazdát a játékok aranypénzei.

Kelet-Ázsiában fillérekért görnyednek a gépek előtt a farmerek a netkávézókban zárástól reggelig, és gyűjtögetik az aranyat a játékban, hogy azt aztán egy unatkozó amerikai, európai vagy koreai játékos vegye meg a netkávézót és az illegális aranybizniszt egyszerre futtató főnökétől.

A goldfarmerek világának közepe Kína, itt legalább háromszázezren élnek ebből, és egyre jön fel Vietnam, ahol még olcsóbb a munkaerő, de tulajdonképpen a világ bármely részén élve bele lehet vágni, és reménykedni, hogy a játékmesterek nem kapnak el és tiltanak ki. Két magyar goldfarmerrel beszélgettünk, akik a harminc–ötvenezresre becsült hazai online játékos piacon terítik a virtuális aranyat.

Robottal vagy kézzel

Krisztián kis hal, egymaga dolgozik, négy hónapja vágott bele, és napi fél óra munkával havi harmincöt-negyvenezer forintot keres az arany eladásával. Balázs egy egész csapatot foglalkoztat, a létszám nyolc és tizenkét fő között mozog, ő csak menedzseli az üzletet, átveszi a farmerektől az aranyat, megtalálja a vásárlót, és továbbadja neki. Négy-öt éve van a piacon, és azóta ebből is él.

Az egyszeri farmer nagyjából a minimálbérnek megfelelő pénzt tudja összehozni, ha éppen van megrendelés. „Van, aki két munkát is bevállal egy hétre, és ezzel ötvenezret tesz zsebre. Igaz, ilyenkor nem sokat alszik, de ha van munka, csinálni kell. A csapatba bekerülni csak ajánlással lehet, és mindenkinek utánanézünk.”

A napi fél óra, és az egész héten nem alszol között a különbséget a munkamódszer adja. Krisztián botot használ, vagyis egy program irányítja helyette a karaktereket, egyszerre több gépen, az emberi játékosokhoz képest nagyon bénán, de fáradhatatlanul. Éjjel-nappal vándorol a robothős a vadonban, öli az ellenfeleket, és gyűjti az aprópénzt, nagyjából úgy, ahogy az emlékezetes South Park-epizódbanláthattuk. Gazdájuk naponta egyszer rájuk néz, eladja a bot áltat talált értékesebb tárgyakat, és megforgatja a befolyt pénzt az aukciós házban.

Balázs emberei ezzel szemben kézzel farmolnak, sokkal hatékonyabban mint egy robot, viszont tűrik a legsúlyosabb futószalagmunkák monotonitását. Ezzel nem lehet lebukni, hiszen azt semmi nem tiltja, hogy egy játékos megszállottan gyűjtse a pénzt (azt igen, hogy ezt később eladja, de ez már más kérdés), míg a robotokat minden játékban üldözik, vírusirtókhoz hasonló szoftverekkel vadásznak rájuk, és a játékosok is előszeretettel ölik meg, vagy jelentik föl őket a játékmestereknél.

Árlista egy nagy nemzetközi goldfarmer oldalon…

A következő lépés megtalálni a vásárlót. Krisztián is, Balázs is a World of Warcraftban üzletel az arannyal, és mindketten arról panaszkodnak, hogy mostanában nem megy jól a bolt (a kereslet csökkenését nem feltétlenül az okozza, hogy kevesebb a játékos, inkább hogy olyan változások történtek a játékban, amik miatt könnyebb pénzt szerezni, kisebb az igény a farmer aranyára), és a pár hete elindult koreai játékban, az Aionban bíznak. A távol-keleti játékokban egyébként is nagyobb általában a pénz szerepe, mint a nyugatiakban, és az Aionra több százezren álltak át a WoW-ról az indulása óta, tele is van goldfarmerrel, alig győzik kiirtani őket a karbantartók.

Kereslet tehát van, csak meg kell találni. Krisztián ingyenes apróhirdetési portálokon hirdet, Balázs saját weboldalt tart fenn, és reklámozza játékokkal foglalkozó oldalakon. A vevők általában öt-tízezer forintot költenek egy alkalommal, Paypalen fizetnek, lenyomozhatatlanul. „Nem ítélem el őket – mondja Krisztián –, mert ők a vásárlóim, nekik köszönhetem azt a gépet, amin most írom a levelet neked, egyébként nem lett volna keret rá. Lehet, hogy azért vesznek aranyat, mert nem tudnának érvényesülni a játékban nélküle, lehet hogy azért, mert van való életük, és nem minden idejüket a WoW-ban töltik.”

„Az átlagos játékosnál idősebb, jómódú, akinek a munkája és családja mellett kevesebb ideje marad a hobbijára, és azt nem a játék unalmasabb részeire akarja fordítani” – jellemzi a tipikus aranyvásárlót Balázs. Persze ettől még az egész aranybiznisz illegális a játékszabályok szerint, és időnként jön a kitiltási hullám, és tízezres nagyságrendben hullanak a fejek, illetve a karakterek, és azzal ugrik az arany (hacsak nem rejtették el nagyon ügyesen), és újra meg kell venni a játékot, fejleszteni a farmoló karaktereket.

„Nem használunk botot, hacket, eddig ez meg a méretünk elég volt, hogy ne tiltsanak ki. Kicsik vagyunk, ha tudnak is rólunk, megrántják a vállukat. Akik nagyban nyomják az ipart, persze lebuknak, de elég tartalékuk van arra, hogy pár nap alatt újraépítsék az egészet” – vázolja Balázs a túlélés stratégiáját.

…és ugyanez magyar verzióban

Farmer farmernek farkasa

Krisztián, aki botot használ, nagyobb veszélyben van. Állítása szerint a keresőszoftverek elől el tudja bújtatni a botprogramot, de a játékosok és a konkurens farmerek elől nem, azok jelentik fel a játékmestereknél őket.

„Jó pár kínait kitiltattam már, közvetve, ismerősök segítségével. Engem négy hónap alatt egyszer nyomtak fel, egy másik magyar, aki szintén botot használt. Utána természetesen én is felnyomtam őt, dögöljön meg a szomszéd tehene is. Tanultam közgazdaságtant: a kínálat csökkenésével felszöknek az árak, ezt pedig legegyszerűbben a konkurencia likvidálásával lehet elérni. Ha feldobsz valakit, nem sokkal utána mennek is fel az árak az aukciós házban, ilyenkor tudod, hogy nem nyúltál mellé.”

A farmereket elég egyöntetűen utálják a játékosok, ami persze kicsit tudathasadásos állapot, hiszen közülük kerülnek ki a vásárlók is. A leggyakoribb érv ellenük, hogy rontják a többiek játékélményét. Ezt mindkét farmerünk visszautasítja.

„Nem sokan tudnak rólunk, a legtöbb játékos észre sem vesz. A vásárlóinknak viszont növeljük az élményt” – mondja Balázs. Krisztián szerint viszont egyenesen jót is tesznek a farmerek: „A farmerek és botok túlkínálatot teremtenek, az árak leesnek, a játékosok olcsón tudnak hozzájutni mindenhez. Ha a fejlesztők elkalkulálták egy tárgy ritkaságát, felmegy az ára, a farmerek rögtön ráhajtanak, mert abban van a pénz, és máris lekerül a hiánycikkek listájáról.”

A legkisebbek ingyenes apróhirdetésben utaznak

Hiába tiltják

A farmerek egyértelműen áthágják a játékszabályokat, bár elég nehéz meghatározni, okoznak-e bárkinek konkrét anyagi kárt (már amellett, hogy nyilván nem adóznak az aranyért kapott forintokból). Persze maga a tiltás nem sokat számít. „Tiltani lehet, de nincs értelme, amíg pénz van benne, addig lesz aki csinálja” – mondja Balázs, és a BKV-n bliccelőkhöz vagy az iskolai dolgozatírásnál puskázókhoz hasonlítja magát: ügyeskedő, aki csal, de e felett szemet huny a többség.

Krisztián továbbmegy, ragaszkodik ahhoz, hogy tulajdonképpen nem illegális, amit tesz, holott nyilvánvaló, hogy az. „Csak egy alulfizetett pályakezdő fiatal vagyok, aki megpróbál boldogulni, mert a jelenlegi állapot szerint a legcsekélyebb esélyét sem látom annak, hogy valaha is lakást vegyek” – vall arról, hogy vágott bele a farmerkedésbe.

Balázs is hasonlókat mond: „Sokan azért csinálják ezt, mert kevés más lehetőségük adódik. Ez nem álommunka, sose lesz az. Kívülről szebbnek tűnik, mint amilyen.” És ezzel vissza is köszön kicsit a kínai helyzet, ott százezrek farmolnak boldogan napi tizenhat órát, mert a másik lehetőségük az lenne, hogy cipőt varrnak a szomszéd gyárban feleannyi pénzért. Nálunk meg kis ország, kis arany, kis csalás, kis üzlet.

“Semmi sem tesz oly engedékenynyé, mint a gyomor nyugalma.”

Dobos C. József, (a Dobos torta feltalálója), Magyar-Franczia szakácskönyv, az Úr 1881.ik esztendejében.

Forrás: INDEX.hu

 

 

Webes, egyesített kommunikációs alkalmazás fejlesztésébe fogott bele a Mozilla alapítvány, ami leginkább a Firefox böngészővel és a Thunderbird levelezőprogrammal szerzett magának nevet. Jelenleg még csak a prototípus van készen.

A Mozilla fejlesztői csapata új projektet jelentett be [1]: a Raindrop (esőcsepp) nevű szoftver kísértetiesen hasonlít a Google Wave-re: egyetlen felhasználói felületre kívánnak összehozni több kommunikációs csatornát, vagyis egy alkalmazás keretében lehet emailezni, a Facebookot vagy a Twittert használni. Mini webszerver – ahogy a Mozillánál jellemezték.

A fejlesztők indoklása is hasonló a Google-éhoz: ma már nem az email a legfontosabb kommunikációs csatorna, mellette az emberek igen sok más, interaktív formát használnak: közösségi oldalakat, azonnali üzenetküldőket, tartalommegosztó szolgáltatásokat. Így elkerülhetetlen az olyan szoftverek eljövetele, amelyek ezeket a tevékenységeket egy helyen tudják menedzselni.

A webes alkalmazásként működő Raindrop legnagyobb vonzerejének azt szánják, hogy képes lesz a fontos személyes üzeneteket a lényegtelenektől elválasztani. Ugyanakkor a fejlesztők határozottan kijelentik, hogy nem kívánnak új protokollt létrehozni – a Google Wave platform, termék és protokoll, a Raindrop csak platform és termék, mely a már létező alkalmazások szervezésében kíván segíteni.

A szoftvernek még csak a prototípusa, a 0.1-es verzió készült el, de a Raindrop weboldalán [8] az érdeklődők folyamatosan figyelemmel követhetik a fejlesztés fázisait, illetve – nyílt forrásról lévén szó – bátorítják a fejlesztőket a részvételre is.

Nagykanizsa, nagy vesztes

Forrás: INDEX.hu

A GE Hungary szerdán bejelentette, hogy átszervezi magyarországi fényforrásüzletágát. A váci gyárat bezárják, de kisebb mértékben mindegyik gyárat érintik a változások. A folyamat 2010-ben kezdődik, és két évig tart, ezalatt 2570 ember bocsátanak el, további 128 embert érinti egy nagykanizsai filterüzem bezárása, így összesen kétezer-hétszázan veszítik el az állásukat, a legtöbben Nagykanizsán. A szakszervezetekkel most egyeztetnek, információink szerint több városi polgármesterhez is bejelentkeztek a GE helyi vezetői ma délutánra.

„Nem kellően hatékony a tevékenységünk” – mondta a GE fényforrásüzletágának regionális elnök-vezérigazgatója, Phil Marshall szerdán, azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen a cég magyarországi fényforrásgyártásának jövőjéről számoltak be. A változtatások a hagyományos izzógyártást és a neoncsőgyártást érintik, ugyanakor a cég – bár ilyen félelmek is voltak – nem vonul ki az országból.

Az átszervezés egyik fő oka az, hogy Európában a hagyományos izzóknak hamarosan nemcsak az árusítását, hanem a gyártását is megszüntetik. A nagy energiafogyasztású hagyományos izzók gyártását és értékesítését az EU fokozatosan betiltja, ezért a GE bizonyos termékeket nem gyárthat tovább, érvelt az átszervezés mellett a cég.

A cég fényforrásüzletágában jelenleg körülbelül nyolc és fél ezren dolgoznak, közülük a 2010-ben induló, kétévesre tervezett átszervezés alatt 2570 embert fognak elküldeni. Ez azt jelenti, hogy a dolgozói létszámot a kétharmadára csökkentik, mondta Marshall, de hozzáttette, hogy ez még csak javaslat, amiről a szakszervezetekkel még most egyeztetnek. Az elbocsátások főleg a szakmunkásokat érintik majd, de a menedzserekkel bezárólag minden szinten érezhető lesz az átszervezés hatása, közölték a GE vezetői.

A fényforrásüzletágban Budapesten fényforrásgyár és világítástechnikai gépgyár működik, emellett van fényforrásgyártás Kisvárdán, Nagykanizsán és Vácon is, továbbá világítástechnikai alkatrészeket gyártanak Zalaegerszegen és Hajdúböszörményben. A legnagyobb változások Nagykanizsán és Vácon lesznek. A hétszáz embert foglalkoztató váci gyárat 2011 végére bezárják, a nagykanizsai üzemből két év alatt ezerháromszáz embert küldenek el.

Bezárják a 128 embert foglalkoztató, nem a fényforrásüzletághoz tartozó, hanem ipari szűrőket gyártó nagykanizsai üzemcsarnokot is, így összesen 2698 GE-dolgozó veszíti el az állását. A változások a GE fényforrásüzletágának többi gyárát is érintik kisebb mértékben, mondta Phil Marshall.

Tudták: van valami a levegőben

A szakszervezeteket eddig nem tájékoztatták az átszervezésről, a cégvezetés szerint ezt a sajtóbejelentéssel egyszerre teszik meg. „Én szabadságon lennék, de éppen tartok befelé a gyárba, mert szóltak a kollégák, hogy van valami a levegőben” – ezekkel a szavakkal fogadta a megkeresésünket Hederics István, a Nagykanizsai Fényforrásgyár Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerdán, nem sokkal a sajtótájékoztató előtt.

„A szakszervezetekkel október 7-én tárgyaltak utoljára, azóta semmiről nem tájékoztattak minket” – erősítette meg Selmeczy György, a vállalatnál működő Tungsram-dolgozók Független Szakszervezetének vezetője is. Hederics István is csak annyit mondott, hogy a kollektív szerződésről volt egyeztetés a szakszervezet és a cég menedzsmentje között, de a magyarországi termelés jövőjéről nem beszéltek.

Úgy tudjuk, a szakszervezeteken túl a politikával is most kezdi meg az egyeztetést a GE: információink szerint több üzem vezetője is bejelentkezett ma délután háromra a helyi polgármesterhez, tárgyalások lesznek többek között Kisvárdán és Zalaegerszegen. A nagykanizsai leépítésről szerdán délután munkásgyűlésen tájékoztatták a dolgozókat.

Kedvezőbb feltételek

Phil Marshall azt mondta, hogy az elbocsátott dolgozókat jóval kedvezőbb feltételekkel küldik el, mint azt a törvény előírja. A cég azt tervezi, hogy a 2570 dolgozó felét 2010-ben, a másik felét 2011-ben bocsátják el, a 128 főt foglalkoztató üzemet január végén zárják be. A munkásokat a kollektív szerződés szerinti, a törvényileg előírtnál kedvezőbb juttatásokkal bocsátják el, emellett segíteni próbálják az elhelyezkedésüket is.

A cégnél leszögezték, hogy az átszervezés nem érini a GE budapesti kutató-fejlesztő központját, sem az ezer embert foglalkoztató ózdi ipari elektronikai gyárat.

A General Electric 1989-ben jelent meg Magyarországon, amikor ötven százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagot vásárolt a Tungsram Rt.-ben. A cégnek jelenleg tizenegy magyarországi városban tizennégy gyára van, emellett technológiai központja működik Budapesten, Budaörsön és Oroszlányban. A vállalat jelenleg tizennégyezer embert foglalkoztat az országban, a dolgozóik száma az átszervezés után tizenegyezer körül lesz, a cég közlése szerint tavaly áfa nélkülötvenhatmilliárd forint adót és járulékot fizettek be a magyar költségvetésbe.

Nyár óta lehetett számítani erre

Nyár elején jelentek meg az első hírek arról, hogy a GE a magyarországi fényforrásüzletágának (izzógyártás, világítástechnikai gép- és alkatrészgyártás) radikális leépítésére készül. Október közepén az országgyűlés munkaügyi bizottsága is maga elé kérette a GE-t, hogy tájékozódjon a cég magyarországi terveiről; ebben a parlamenti ciklusban ez volt az első eset, hogy egy magánvállalkozástól ilyen tájékoztatást kérjen.

Ezen a bizottsági ülésen még az hangzott el, hogy a cég a teljes, jelenleg nyolcezer embernek munkát adó magyarországi fényforrás-üzletági tevékenységét megszüntetheti. A cég október végére ígérte, hogy bemutatja az üzletág magyarországi jövőjével kapcsolatos elképzeléseit, ez most meg is történt.

A GE döntését az teszi pikánssá, hogy a társaság idén tavasszal kiemelkedő, az arra pályázó cégek közül a legnagyobb munkahelymegőrző támogatást kapta. A társaság 7784 dolgozójának foglalkoztatásához három hónapra összesen 654 millió forint támogatásban részesült.

A cég vezetői az átszervezésről azt mondták, hogy a lépés elkerülhetetlen ahhoz, hogy versenyképesek maradhassanak, és megőrizhessék magyarországi tevékenységüket. A GE életében Magyarország mint befektetési központ, nagyon fontos helyszín, és a
cég törekszik arra, hogy a gazdasági világválság után kialakuló új gazdasági világrendben, a zöld gazdaság időszakában erősíteni tudja itteni pozícióit, mondta Leslaw Kuzaj, a GE regionális vezetője.

Forrás: INDEX.hu

A hazai nagyvállalatok felső vezetői úgy gondolják, cégük nyertesen kerülhet ki a válságból. Az addig vezető út azonban meglehetősen rögös, a költségtudatosan vezetett vállalatoknak van erre nagyobb esélyük – derült ki a CEMI (Central European Management Intelligence) elemzéséből.

A felmérésbe bevont több mint félszáz nagyvállalati vállalatvezető közel fele azt mondta, érez a válság miatt egszisztenciális kockázatot. Ennek ellenére a társaságok 96 százaléka arra számít, hogy nyertesen kerülhet ki a válságból. Ennek érdekében számos döntést hoztak, ilyen a folyamatos hatékonyságjavítás és innovatív megoldások használata, emellett stabil pénzügyi hátteret, a jelenlegi helyzetnek megfelelő termékportfoliót igyekszik kidolgozni a felmérésben részt vevő 52 vállalat vezetője (a cégek együttes éves árbevétele meghaladja a 3000 milliárd forintot).

„Közismert, hogy az egyik legfontosabb versenytényező a legtöbb iparág magyar piacán mindig is az ár volt, majd ezt követte a minőség. A válság azonban ezt a rendet is felborította: ma már első helyen a működés finanszírozásának képessége szerepel, majd ezt követi az ár, s a minőség az iparágak nagy részében a lista legvégére szorult” – mondta Vadas László, a CEMI partnere. Vagy, ahogy a kutatásban részt vevő egyik vállalatvezető nyilatkozott: „akinek vannak tartalékai, az versenyelőnyben van, mert a fizetési határidők módosításával előnyt tud elérni a vevőknél, valamint a szállítóknál.”

A válaszadó nagyvállalatok döntő többsége által alkalmazott likviditásjavító intézkedések valóban elsősorban rövidtávon alkalmasak a stabilabb pénzügyi háttér megteremtésére, azonban az így megszerezett haladékot érdemes már most a hosszú távú működés újragondolására fordítani. Ellenkező esetben a piac újbóli beindulásával a megszerzett előnyből versenyhátrány is lehet. A választ adó vállalatvezetők kétharmadának előrelátását példázza, hogy nem halasztják el beruházásaikat, sőt egyes válaszadók még a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó beruházásokat sem tolták ki túlságosan az időben.

„A válság által teremtett új helyzetek kihasználásának kulcsa abban rejlik, hogy mennyire gyorsan tudott egy társaság reagálni az új körülményekre. A válaszreakciók azonban nem minden esetben rejtenek népszerű megoldásokat: így például a rövid távú célokat segítheti egy régóta halogatott leépítés, vagy a bérek, és juttatások racionalizálása. Ezzel szemben hosszú távon, éppen a nehezebb pénzügyi helyzetbe került cégek felvásárlása jelenthet egy új esélyt a válságot lehetőségként tekintő társaság számára – érzékeltetett néhány lehetőséget Vadas László. A válság azonban egyben kényszerítő erő is lehet, olyan döntések meghozatalára kényszeríti a menedzsmentet, amely döntéseket talán már régen meg kellett volna hoznia.”

A fentiek mellett a válaszadók többsége tervez felvásárlást fél-egy éven belül, és sok esetben nem feltétlenül a közvetlen piacszerzés, hanem egy termék, vagy a piacra már bevezetett brand, esetleg egy értékes menedzsment megszerzése a cél. Érdemes azonban az ilyen jellegű döntések előkészítését minél hamarabb megkezdeni, a lehetséges célpontokat feltérképezni, hiszen ami az egyik társaságnak lehetőség, az a versenytárs számára is az.

Forrás: ITcafé

A digitális átállás következtében felszabaduló frekvenciatartomány felhasználására tett javaslatot az unió távközlési tanácsadó testülete.

Mivel a legtöbb uniós tagállam 2012-re átáll az analóg rádióról és tévéről digitálisra, az Európai Bizottság (EB) azt javasolja, hogy a felszabaduló frekvenciákat arra használják fel, hogy egy egységes európai mobilos széles sávú hálózatot hozzanak létre, mivel  ez (többek között) jelentősen csökkenthetné a nemzetközi hanghívások, valamint az a nemzetközi adatforgalom költségeit – adta hírül tudósításában tegnap az International Herald Tribune.

A javaslat, melyet tegnap ismertettek az EB ülésén, a 790–862 MHz-es tartományra vonatkozik, ez lenne az úgynevezett páneurópai hálózat tartománya. Az EB becslése szerint ez a rendszer – ha az összes tagállam elfogadná a projektet – a következő 15 évben 20–50 milliárd eurót jövedelmezhetne a tagállamoknak. Ennek természetesen feltétele, hogy 2012-re valóban megtörténjék a digitális átállás, még ha ezzel kapcsolatban egyre komolyabb kétségek merültek is fel az utóbbi időben.

Pataki Dániel, a magyar Nemzeti Hírközlési Hatóság vezetője, aki jelenleg az unió tanácsadó testületének (Radio Spectrum Policy Group) elnöke, mindenesetre bizakodóan nyilatkozott az International Herald Tribune-nek. Elmondta, hogy az – egyébként a nemzeti hatóságok által konszenzussal megalkotott – javaslat önmérsékletet és kompromisszumkészséget kíván meg azoktól a műsorszóróktól, akiktől az évtizedek óta használt frekvenciákat elvonnák, ám reménykedik abban, hogy a döntéshozók és az érintettek belátják: az egységes, uniós szabályozás keretei között történő felhasználás előnyei sokkal kedvezőbbek.

Az NHH tájékoztatása szerint az elképzelés arra az elvre épül, hogy az átállás következtében felszabaduló frekvenciatartomány uniós koordinálása az európai közösséget olyan versenyelőnybe hozhatná, mint annak idején a GSM egységes szabályozása. Az úgynevezett „digitális hozadék” (vagyis a most feltáruló új lehetőség) emellett módot adna arra is, hogy olyan területeket vonhassanak be a tagállamok a hálózati társadalomba, ahová az eddigi módszerekkel (vezetékesen) nem sikerült eljuttatni az internet áldásait. Viviane Reding, az EU távközlési biztosa támogatja az elképzelést, s a tagállamok képviselőit arra biztatja, hogy vegyenek részt ebben a munkában, mivel új lehetőségek, új piacok nyílnának meg a „digitális hozadék” közös hasznosításával.

A konkrét vita és munka a jövő év első felében kezdődik meg a „páneurópai” mobil széles sáv kapcsán.