Posted by: Kovács Péter | April 17, 2009

Mibe került a leépítés?

Sokat hangoztatják, de gyakran nem veszik komolyan, hogy az emberi tőke az egyik legértékesebb erőforrás. A nehezebb gazdasági helyzet, a kisebb rendelésállomány kombinálva a negatív várakozásokkal, arra sarkalja a cégeket, hogy csökkenteni próbálják a fix költségeiket, ezen belül is a munkaerőn igyekszenek elsőként spórolni. Írásunkban azt vizsgáljuk meg egy esettanulmányon keresztül, hogy mennyit érhet egy dolgozó valójában a vállalatnak.

Új munkatárs, új pozíció

Esztert két éve vettük fel új pozícióba. A kilátások jók voltak, és úgy gondoltuk, hogy egy rátermett munkatárs erősítheti a csapatot. Nehéz volt megtalálni a megfelelő embert. Az itt dolgozók ismerősein keresztül próbálkoztunk először, de sajnos mellényúltunk. Azután hirdettünk, válogattunk és kiválasztottunk 9 pályázót, akikkel személyesen is találkoztunk. Három maradt a második, kettő a harmadik körre. Hosszú huzavona után egyiküket sem tudtuk felvenni (az egyik jobb ajánlatot fogadott el, a másikról nem túl szimpatikus dolgok derültek ki a referencia ellenőrzéskor). A megoldást egy ismert állásközvetítő hozta, aki három jelöltet mutatott be. Esztert közülük választottuk.

A betanítás költséges

A három hónapos próbaidő alatt megtanítottuk neki a cégünk működését, a fő folyamatokat; ez alatt az idő alatt egyáltalán nem termelt hasznot. A véglegesítés után kéthetes dániai tréning következett. Ezután kezdett el valóban dolgozni. Ahogyan az természetes, az elején sokat, majd később egyre kevesebbet hibázott. Jó kapcsolatokat épített ki mind cégen belül, mind kívül. A két év során két továbbképző tréningen vett részt és két konferenciára küldtük el. Egyszer kapott jelentősebb (4 havi) jutalmat. Munkatársai szerették, ő lett a közösségi élet motorja. A vállalat nehezülő helyzete miatt azt az utasítást kaptuk, hogy csökkentsük a bérkiáramlást: azaz küldjünk el valakit. Eszter volt a legújabb munkatárs a csoportban, így ráesett a választás.

Az “erőforrásoknak” értékük van

Ugye ismerős történet? Most, hogy a leépítések vannak napirenden, bizonyára nap, mint nap részben vagy egészben megismétlődik. Ha egy állóeszközt akarunk leselejtezni, akkor általában több szempontból is elemezni szokták, hogy milyen értéket képvisel, megvizsgálják az értékesíthetőség lehetőségeit. Ilyenkor a könyvelésben egy negatív szám formájában számszerűsített veszteség, leírás jelentkezik.

Mibe kerül elküldeni valakit?

Kezdjük az elejéről: mivel új pozícióról volt szó, mindössze a menedzsment meggyőzése volt a feladat. Ez öt megbeszélést, és 14 e-mailt jelentett, ami időráfordításban körülbelül 4 óra. Figyelembe véve, hogy ez a felső vezetés két tagját is érintette, ennek a költsége 160.000 forint. Telefonos egyeztetés, e-mailváltás (ismerősök: 2 óra, hirdetésre jelentkezők: 6 óra), koordináció összesen 8 óra adminisztratív munkát igényelt, költsége: 20.000 forint. A hirdetésírással és feladással, továbbá az önéletrajzok válogatásával 8 óra telt el, ára: 30.000 forint. Az interjúztatás első köre 25.000 forintba, a második 50.000 forint- ba került a szakmai vezető részvétele miatt. A harmadik kör összesen 3 órát vett igénybe, költség: 80.000 forint. Ekkor még senkit sem vettünk fel, az összköltség a hirdetés költségeivel együtt: 400.000 forint.

Az állásközvetítő kiválasztása, a vele összehozott megállapodás, szerződés, megbeszélések költsége összesen 100.000 forint. A jelöltek interjúztatása 125.000 forint. A közvetítő tiszteletdíja, Eszter 3 havi bruttó fizetése: 750.000 forint. Az új munkatárs munkába állásának költségei: adminisztráció: 25.000 forint, munkahely kialakítás (számítógép, telefon, asztal, stb.) 250.000 forint. Tehát új munkatársunk még egy percet sem dolgozott, máris legalább 1.650.000 forintba került.

A betanulás költségei

Eszter az első három hónapban érdemi munkát nem végzett: 1.500.000 forint (fizetése és annak a terhei). Átlagosan napi 3 órában egy munkatársat is lefoglalt, aki segített neki: 200.000 forint. (fizetése és annak a terhei). A tanulás hibákkal jár, okozott kár 500.000 forint. A dániai tréning összköltsége 1.800.000 forint. Betanulás összesen: 2.500.000 forint.

A befektetés megtérül

Két nemzetközi konferenciára küldtük el Esztert a két év alatt (4-4 nap) 2-szer 650.000 forint, két tréningen vett részt: 1.400.000 forint. Miután betanult, kiválóan dolgozott, munkáját jutalommal ismertük el. A kifizetett prémium bruttó összege: 2.000.000 forint. Belső kapcsolatépítésre napi fél órát számítva (120 óra) a költség 400.000 forint.

A felmondás is pénzbe kerül

Eszter a felmondási idő alatt már nem igazán dolgozott: 500.000 forint. A búcsúztató szervezése, lebonyolítása összesen 9 munkaórát vett el: 40.000 forint. Adminisztráció: 20.000 forint.

Összesen

A felvétel 1.650.000, a betanítás 2.500.000 a befektetés 5.100.000 forint, összesen: 9.250.000 forintba került Eszter a vállalatnak a teljesség igénye nélkül. Ebbe nem számítottuk bele az úgynevezett lehetőség költségeket, az ügyfelekkel kialakított kapcsolat értékét, a történések során kiesett munkaidőket és az elbocsátás miatti hangulatromlás közvetett hatásait.

Megéri?

Példánkban nem elsősorban a konkrét összegeket, hanem a megközelítést, a gondolkodásmódot tartjuk fontosnak. Ennek tükrében érdemes alaposan meggondolni a költségtakarékosság céljából foganatosított leépítéseket, nehogy abba a hibába essünk, mint aki a tűzifa takarékosság miatt eltüzeli az antik bútort.

Gerlei Béla, vezető tanácsadó
Karrier Intézet, villaminterju.hu

Forrás: HRportál

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

Categories

%d bloggers like this: