Posted by: Kovács Péter | September 23, 2009

Az állásbörzéket is elérte a válság

Forrás: HRportal

A munkaerő-piaci egyensúlyzavarok mellett a válság is leszűkítette a pályakezdők álláskeresési lehetőségeit, arról nem is beszélve, hogy már az állásbörzék sem a régi fényükben tündökölnek. Az ELTE például nemrég jelentette be, hogy érdeklődés hiányában elmarad a rendezvénye, de az ország két legpatinásabb felsőoktatási intézménye, a BME-nél és a Corvinus Egyetemnél is 25-30 százalékkal kevesebb vállalat jelezte kiállítási szándékát.

Jelenleg minden ötödik pályakezdő munkanélküli, s a válság beköszöntével várhatóan csak még rosszabb lesz ez az arány. Jól jelzik ezt az állásbörzék is, amelyeken rendre csökken a kiállítói kedv. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem például nemrégiben jelentette be, hogy érdeklődés hiányában elmarad a rendezvénye, és a Budapesti Műszaki Egyetem sem bővelkedik tavalyhoz képest oly sok kiállítóban. “Jelenleg a tavaszi Műegyetemi Állásbörze kiállítóinak száma közel 130, de a cégek jelentkezése még nem zárult le. A kiállítók száma 2008 tavaszán közel 220 volt, ősszel pedig meghaladta a 165-öt. A gazdasági válság minden ágazatot érint, így ez tükröződik az állásbörze iránti érdeklődéseken is” – mondta el a HR Portálnak Ignácz Szilvia, a BME Diákközpont Karrier Iroda tanácsadója, aki ugyanakkor nem tart attól, hogy lehetőség hiányában külföldre “menekülnének” a fiatalok, hiszen a válság nem csak Magyarországot érinti. Hozzátette: a cégek egy része ettől függetlenül jelenleg is rendelkezik nyitott pozíciókkal és várja a frissdiplomásokat. Ha ugyanis munkaerőre van szüksége egy vállalatnak, akkor egy pályakezdő alkalmazásával mindenképpen jól jár, ugyanis a Start-kártya programnak köszönhetően adózási kedvezményekben is részesül, illetve nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egy frissen végzett, tapasztalattal még nem rendelkező munkavállaló hajlandó kevesebb bérért is elvégezni a munkát.

Igaz, mindennek ára is van. Egy tavalyi kutatás szerint ugyanis a pályakezdőknek fogalmuk sincs a valós munkaerő-piaci viszonyokról, irreálisak a fizetési igényeik, túl gyorsan akarnak felérni a csúcsra, miközben még a nyelvtudásuk sem megfelelő. Ignácz Szilvia szerint ennek van némi alapja, hiszen a hallgatók a felsőoktatási intézményben – a státuszokból adódóan – egy kicsit “burokban” élnek, de tapasztalatuk szerint a válság híre mindenkihez eljutott, ezért ők is egyre jobban érzékelik, hogy önmagában a diploma nem elegendő az elhelyezkedéshez. “Egyre több hallgató készül tudatosan a munkaerőpiacra való kilépésre, amihez a BME Karrier Iroda is egész évben segítséget nyújt, emellett pedig az illetékes szakterületi oktatókkal egyeztetve részt veszünk majd egyes kapcsolódó humánmenedzsment tantárgyak oktatásában, ahol az elhelyezkedéssel, önéletrajzírással, karriertanácsadással kapcsolatos ismereteinket adjuk át a fiataloknak. Honlapunkon és különböző fórumainkon folyamatosan vannak állásajánlatok és szakmai gyakorlati lehetőségek, amik a műegyetemistáknak szólnak, arról nem is beszélve, hogy az állásbörzét megelőzően három héten keresztül próbáljuk javítani az állást keresők felkészültségét” – mesélte lelkesen a szakember. A Felkészítő Napok névre hallgató rendezvénysorozat idén március 16-a és április 2-a között kerül megrendezésre, s a tervek szerint hat előadás, négy tréning, Accessment Centerek (Értékelő Központok), próbainterjúk és nyelvi készségfelmérők fogják segíteni a hallgatók felkészülését – részletezte a tanácsadó.

A mérnökpalántáknak addig érdemes elnézniük a mérnöki és műszaki állások portáljára, a Mernokallasok.hu-ra, amely mérnöki specializáltsága folytán képes jobban elmerülni a műszaki területekre jellemző kategóriákban, ezzel hirdetésfeladásnál vagy munkavállalói regisztrációnál pontosabb eredményt tud hozni, megkönnyítve ezzel a két oldal egymásra találását.

A Corvinuson is növelik a hallgatók munkaerő-piaci esélyeit

Hasonló erőfeszítéseket tesz a Budapesti Corvinus Egyetem Karrier Irodája is, amely a pályatanácsadás mellett munkaközvetítéssel is foglalkozik. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a válság miatt egyre szűkül a felvevői kör, amit az állásbörze statisztikája is jól jelez. “Jelenleg 25-30 százalékkal kevesebb vállalat jelezte kiállítási szándékát, de még hátra van egy hónap, így ez az arány még változhat” – bizakodott Andrási Mónika, a Corvinus Karrier Irodájának igazgatója, hozzátéve, főként a munkaerő-közvetítők és a termelő vállalatok távollétével számolhatnak a pályakezdők. Az elkövetkezendő egy évben előreláthatólag tovább tart az álláskeresési időszak, és nem csupán a válság miatt, hanem mert idén mennek szakmai gyakorlatra az első bolognaisok, akik “olcsóságukkal” versenytársat jelenthetnek az ötéves képzést elvégzők számára – magyarázta az igazgató.

Aki azonban piacképes diplomával rendelkezik, annak nincs igazán mitől tartania, feltéve, ha nincsenek a fentiekben taglalt irreális igényeik. Andrási Mónika szerint a válság majd “felébreszti” a pályakezdőket: nemcsak előbb kell munkát keresniük, hanem jobban fel kell készülniük a munkaerőpiac sajátosságaiból, álláskeresési ismeretekből, és vélhetőleg majd jobban megbecsülik a 15 hetes kötelező szakmai gyakorlatot is. Elvégre ha valaki gyakornoki időszak alatt csal, annak úgyis számolnia kell a következményekkel a munkaerőpiacon – véli a Karrier Iroda igazgatója, aki hasonló okokból továbbra sem kötelezné nyelvórákra a nyelvvizsgával rendelkezőket. “Egy felnőtt érezze a tettei súlyát, különösen, ha az ingyenes nyelvórák ellenére sem hajlandó karbantartani tudását” – fogalmazott Andrási Mónika.

Mikor és mit tanuljanak a fiatalok?

Manapság, a tudásalapú társadalom megteremtésén fáradozva egyre inkább előtérbe kerül az élethosszig tartó tanulás, ami furcsamód az iskolapadból kikerülő főiskolásokat, egyetemistákat sem hagyja érintetlenül. Bármennyire is örülnek ugyanis, hogy tizenvalahány évnyi tanulás után már nem kell a könyveket bújniuk, világunkban olyan gyorsan mennek végbe a technológiai váltások, hogy nem engedhető meg a lazsálás. “Tapasztalatunk, illetve kutatásunk szerint frissdiplomásaink követik is ezt a trendet, a végzettek jelentős része az egyetem után újabb tanulmányokba kezd. Lehet, hogy nem egy újabb diploma a cél, de sokan tanulnak nyelvet, vesznek részt különböző tanfolyamokon, és igyekeznek olyan tudást megszerezni, ami a munkáltatójuk elvárásainak megfelel” – mutatott rá Ignácz Szilvia, a BME tanácsadója.

Mindez azonban egy kissé pótcselekvésnek tűnik, különösen annak fényében, hogy bármennyire is kiáltanak a szakemberek több mérnökért, az érettségizett fiatalok továbbra is a “divatszakmákra” (kommunikáció, közgazdász, jog) iratkoznak be, attól függetlenül, hogy a munkaerőpiacon ér-e majd valamit a diplomájuk vagy sem. Ignácz Szilvia szerint ez ellen alapvetően nem az oktatási intézmények (legyenek azok felső- vagy középfokúak) tehetnek, mivel a középiskolások pályaválasztásában a továbbtanulással foglalkozó kiadványok, honlapok, fórumok mellett a legfontosabb befolyásoló szerepet a család, a barátok töltik be, így még a középiskolai tanároknak is csak kevés lehetőségük van hatást gyakorolni rájuk. “Ezen adatok ismeretében a szakmaválasztással kapcsolatos döntések befolyásolásában a középiskolások közvetlen környezetének és a médiának van jelentős szerepe, főként az elektronikus médiának (internetes portáloknak), mint a középiskolások által leggyakrabban használt információs forrásnak” – véli a BME Diákközpont tanácsadója. Az újságok folyton csak a divatszakmákról cikkeznek, ahelyett, hogy bemutatnák a hiányszakmákat – márpedig enélkül nem várhatjuk, hogy megváltozzanak a tendenciák – mutatott rá Andrási Mónika. Mindazonáltal nem olyan kritikus a helyzet, majd az idő úgyis megoldja a munkaerőpiac egyensúlyi problémáit, ahogy 20 év alatt a kozmetikus vagy az autószerelői szakma is megszűnt hiányszakma lenni – tette hozzá a Corvinus Karrier Irodájának igazgatója.

Molnár Katalin, a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ (SZTMK) ügyvezető igazgatója szintén nem látja oly megoldhatatlannak a helyzetet. “Hiány- és divatszakmák mindig is lesznek, a lényeg, hogy megmutassuk a diákoknak az alternatívákat, amire igenis megfelelő hely a középiskola. Még csak tanmenetet sem kell módosítani hozzá, elég ha csupán a 11-12. évfolyam osztályfőnöki óráin egy meghívott előadó bemutatja az adott szakmát, illetőleg céglátogatásra viszi a diákokat” – vetette fel Molnár Katalin, hozzátéve, hogy mindezeket ki kell egészíteni pályaorientációs tanácsadásokkal, hogy az érettségihez közeledve már tisztában legyenek az egyes szakmák munkaerő-piaci értékével. Természetesen ugyanígy a felsőoktatási intézményeknek is ki kell szolgálniuk a vállalatok igényeit, bár ez nem mindig egyszerű, hiszen a finanszírozási háttér adott, és nincs miből például plusz nyelvórákat beiktatni a képzésekbe.

Szakmai gyakorlat: újfajta megközelítés kell

“Amin viszont lehet és kell is változtatni, az a szakmai gyakorlat, ami eddig többnyire csak kávéfőzésre, fénymásolásra kárhoztatta a fiatalokat” – hívta fel a figyelmet Molnár Katalin. Az SZTMK ezért egy új, két részre osztott gyakornoki programot dolgozott ki, hogy valódi szakmai tapasztalatra tehessenek szert a pályakezdők. Az első részében még az utolsó évben rotációs formában megismertetnék a főiskolásokkal, egyetemistákkal a fogadó cég különböző osztályait, majd kiválasztanának egyet, ahol a képzés végeztével komolyabb munka is folyhatna. “A lényeg, hogy irányítottabb legyen a gyakornoki program, tisztában legyen mind a pályakezdő, mind a mellé kirendelt mentor, hogy pontosan milyen feladatokat kell elvégezni, illetve számon kérni” – mutatott rá Molnár Katalin.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

Categories

%d bloggers like this: